Obsitos Védelem Clean Team Korlátolt Felelősségű Társaság

visszaélés-bejelentési rendszerről szóló tájékoztatója

Hatályos: 2024. augusztus 19.

Tartalomjegyzék

Tájékoztatás belső visszaélés-bejelentési rendszerről 3

1. Belső visszaélés-bejelentési rendszer működése 3

1.1. Bejelentés módja 3

1.2. Bejelentés megtételére jogosultak 3

1.3. Anonim bejelentés lehetősége 3

1.4. Bejelentők védelme: 4

2.Bejelentéssel kapcsolatos eljárás 4

2.1. Bejelentés kivizsgálása 4

2.2. A bejelentést kivizsgáló személy 5

2.3. Kivizsgálás mellőzése 5

2.4. A bejelentésben érintettek jogai 5

2.5. Intézkedések a bejelentés alapján 6

3. Az új Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek és eljárások 6

1. számú melléklet 8

1. Adatkezelő 8

2. Fogalommeghatározások 8

3. Milyen adatokat és hogyan kezelünk? 9

3.1. A bejelentési rendszerrel kapcsolatos adatkezelés 9

3.1.1. bejelentővel kapcsolatos adatkezelés 10

3.1.2. Bejelentésben érintett személy és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy személyes adataival kapcsolatos adatkezelés 10

4. Biztonsági intézkedések a személyes adatok megóvása érdekében 11

5. Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogok 12

6. Intézkedési határidő 13

7. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogorvoslatok 14

Tájékoztatás belső visszaélés-bejelentési rendszerről

 

Belső visszaélés-bejelentési rendszer működése

Az Obsitos Védelem Clean Team Kft. (a továbbiakban: Társaság) a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: új Panasztörvény) alapján a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentésére belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) hozott létre.

Ha a Társaság a munkavállalóira közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértése is a bejelentési rendszerben bejelenthető.

A Társaság a bejelentési rendszert úgy alakította ki, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő, valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személy a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg.

1.1. Bejelentés módja

A bejelentés kizárólag az alábbiakban meghatározott módon és csatornán tehető, a Társaság egyéb úton bejelentést nem fogad.

A bejelentést elektronikus úton a cleanbejelentes@gmail.com e-mail címen lehet megtenni.

1.2. Bejelentés megtételére jogosultak

A bejelentés megtételére jogosultak (a továbbiakban: bejelentő):

a) a Társaság munkavállalója, volt munkavállalója, illetve olyan személy, aki esetében a munkaviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,

b) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággall szerződéses kapcsolatban áll,

c) a Társaság tulajdonosa, valamint a Társaság ügyviteli, ügyvezető, illetve felügyelő testületéhez tartozó személy, ideértve a nem ügyvezető tagot is,

d) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,

e) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes,

f) a Társasággal a b), c) vagy e) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és

g) az a személy, akinek az b), c) vagy e) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.

1.3. Anonim bejelentés lehetősége

A bejelentés megtételére jogosult anonim módon is tehet bejelentést. A bejelentés kivizsgálása azonban kapcsolattartási adat megadásának hiányában

  • az új Panasztörvény alapján mellőzhető,
  • amennyiben a bejelentésben megadott információ nem elegendő vagy megfelelő a bejelentés kivizsgálásához, illetve a vizsgálat megindításához vagy eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges információ egyébként bármely okból nem beszerezhető, úgy a vizsgálat eredmény nélkül kerülhet lezárásra,
  • a bejelentő részére Társaságunk tájékoztatást nem küld az eljárással kapcsolatban.

1.4. Bejelentők védelme:

A Társaság kiemelten fontosnak tartja a bejelentők védelmét. Ennek keretében biztosítja, hogy a bejelentőt semmiféle retorzió, hátrányos megkülönböztetés ne érje. A személyazonosságát felfedő bejelentő személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg.

A bejelentőnek és a bejelentésben érintett személynek a személyazonosságát, ideértve a személyes adatait is a GDPR-nak és a vonatkozó adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli, biztosítva az adatok teljességét, sértetlenségét és bizalmas kezelését.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a Társasággal kapcsolatos jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Továbbá minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. A hátrányos intézkedés lehet különösen a bejelentőnek való felmondás, hátrányos megkülönböztetés, vagy bármely munkajogi szankció. További részleteket az új Panasztörvény 41. § tartalmaz. A hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentő a fentiekre valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

Ugyanakkor felhívjuk a figyelmét, hogy a bejelentő nem tehet nyilvánvalóan valótlan vagy rosszhiszemű bejelentést.

2.Bejelentéssel kapcsolatos eljárás

2.1. Bejelentés kivizsgálása

A bejelentést kivizsgáló személy a bejelentési rendszerben tett írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét (7) napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást nyújt az új Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

A bejelentés kivizsgálása során a bejelentést kivizsgáló személy kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentés kivizsgálása során a bejelentést kivizsgáló személy értékeli a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meghozza azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására. A bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban, vagy szóban tájékoztatja, aki a szóbeli tájékoztatást tudomásul veszi.

A bejelentést kivizsgáló személy a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, az új Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerül sor.

A bejelentést kivizsgáló személy a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc (30) napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatja a bejelentést kivizsgáló személy. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladja meg a három hónapot.

2.2. A bejelentést kivizsgáló személy

A bejelentés vizsgálatát a bejelentést kivizsgáló személy folytatja le. Amennyiben a bejelentés érinti a bejelentést kivizsgáló személyt a bejelentés vizsgálatában – a Társaság ügyvezetője döntése alapján – külső szervezet működik közre.

2.3. Kivizsgálás mellőzése

A bejelentés kivizsgálását a bejelentést kivizsgáló személy mellőzheti, ha:

a) a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,

b) a bejelentést nem erre jogosult személy tette meg,

c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve

d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

2.4. A bejelentésben érintettek jogai

A bejelentésben érintett személyt a vizsgálat megkezdésekor a bejelentést kivizsgáló személy részletesen tájékoztatja a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően a bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtheti, és azt bizonyítékokkal támaszthatja alá. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

2.5. Intézkedések a bejelentés alapján

A bejelentést kivizsgáló személy jelentésben összegzi a megállapításait, és javaslatot fogalmaz meg a vezetés részére a szankciókra, szükség esetén az ellenőrzési folyamatba épített további kontrollpontok kialakítására vonatkozóan.

A bejelentést kivizsgáló személy a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja.

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedik a feljelentés megtételének kezdeményezéséről.

Ha a bejelentésben foglalt magatartás a vizsgálat alapján nem bűncselekmény, de sérti a Társaság belső szabályzatait vagy a munkaviszonyra vonatkozó szabályokat, úgy a Társaság, mint munkáltató az érintett munkavállalóval szemben munkáltatói intézkedést, szankciót alkalmazhat, valamint szükség esetén gondoskodik a szabályzatok módosításáról.

Ha a vizsgálat a bejelentés megalapozatlanságát állapítja meg vagy további intézkedés megtétele nem szükséges, az eljárást a Társaság lezárja.

3. Az új Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerek és eljárások

A Társaság által működtetett bejelentési rendszer mellett az új Panasztörvény az alábbiakban röviden ismertetésre kerülő visszaélés-bejelentési rendszereket szabályoz.

Belső visszaélés-bejelentési rendszer kerül kialakításra 2025. január 1. napjától az állami és önkormányzati szerveknél. Ha a foglalkoztató

a) állami szerv,

b) helyi önkormányzat,

c) állami szerv vagy helyi önkormányzat irányítása vagy felügyelete alatt álló költségvetési szerv, vagy

d) az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában vagy az a)-c) pontban meghatározottak tulajdonosi joggyakorlása alatt álló szervezet, gazdasági társaság, a foglalkoztató által létrehozott belső visszaélés-bejelentési rendszerre meghatározott szabályokat kell alkalmazni.

Külső bejelentési csatornát ún. elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoztak létre

a) az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság,

b) a Gazdasági Versenyhivatal,

c) az Integritás Hatóság,

d) a Közbeszerzési Hatóság,

e) a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal,

f) a Magyar Nemzeti Bank,

g) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság,

h) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság,

i) az Országos Atomenergia Hivatal és

j) a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága.

A Kormány rendeletével a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása vagy felügyelete alatt álló szervet is kijelölhet elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására.

Ezekben a visszaélés-bejelentési rendszerekben is jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bárki bejelentést tehet írásban vagy szóban.

A szóbeli bejelentést telefonon vagy más hangüzenetküldő rendszer útján, vagy személyesen lehet megtenni.

Ha az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer keretében a bejelentő hozzájárulását igénylő, rögzített telefonvonalat vagy egyéb rögzített hangüzenetküldő rendszert használnak, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést

a) – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy

b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Ha az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer keretében nem használnak rögzített rendszereket, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Ha a bejelentő személyesen teszi meg a bejelentését, az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentést

a) – a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy

b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

Szóbeli bejelentés esetén a bejelentő figyelmét fel kell hívni a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonosságát – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kezelik.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára, kivéve, ha

a) a bejelentő kifejezetten kérte ennek mellőzését, vagy

b) az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszer működtetője észszerűen feltételezi, hogy a bejelentés kézhezvételének visszaigazolása veszélyeztetné a bejelentő személyazonosságának védelmét.

A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani az új Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerben tett bejelentések kezelésére és elintézésére egyebekben a közérdekű bejelentésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A bejelentést az alapvető jogok biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében is meg lehet tenni. A bejelentés kezelésére és elintézésére az új Panasztörvény I. fejezete irányadó.

A egyes állami szervek által létrehozott elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert létrehozó szervek, valamint az alapvető jogok biztosa átfogó és független, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető díjmentes tájékoztatást nyújtanak a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, az új Panasztörvény szerinti szabályokról, a bejelentők új Panasztörvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről, a bejelentésben érintett személyek jogairól.

számú melléklet

ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

Az Obsitos Védelem Clean Team Kft. a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (a továbbiakban: új Panasztörvény) alapján a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információ bejelentésére belső visszaélés-bejelentési rendszert (a továbbiakban: bejelentési rendszer) hozott létre.

A bejelentési rendszer úgy került kialakításra, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő (a továbbiakban: bejelentő), valamint a bejelentésben érintett személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg. A bejelentést kivizsgáló személy a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a foglalkoztató más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg.

Az Obsitos Védelem Clean Team Kft. célja, hogy a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek, relevánsak legyenek, és kizárólag a szükségesre korlátozódjanak. Az adatkezelés során gondoskodik az általa kezelt személyes adatok titokban tartásáról, illetéktelenek általi hozzáférés megakadályozásáról. Mindig átlátható lesz azzal kapcsolatban, hogy mit tesz a személyes adatokkal, ezért a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete (a továbbiakban: GDPR) 13. és 14. cikke, valamint az új Panasztörvény alapján az alábbi tájékoztatást nyújtja.

Adatkezelő

A személyes adatok kezelője (a továbbiakban: Adatkezelő): Obsitos Védelem Clean Team Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 5144 Jászboldogháza, Lehel út 7.

e-mail: cleangdpr@gmail.com

Fogalommeghatározások

Személyes adat: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.
Adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.
Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.
Címzett: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, akivel vagy amellyel a személyes adatot közlik, függetlenül attól, hogy harmadik fél-e. Azon közhatalmi szervek, amelyek egy egyedi vizsgálat keretében az uniós vagy a tagállami joggal összhangban férhetnek hozzá személyes adatokhoz, nem minősülnek címzettnek; az említett adatok e közhatalmi szervek általi kezelése meg kell, hogy feleljen az adatkezelés céljainak megfelelően az alkalmazandó adatvédelmi szabályoknak.
Az érintett hozzájárulása: az érintett akaratának önkéntes, konkrét és megfelelő tájékoztatáson alapuló és egyértelmű kinyilvánítása, amellyel az érintett nyilatkozat vagy a megerősítést félreérthetetlenül kifejező cselekedet útján jelzi, hogy beleegyezését adja az őt érintő személyes adatok kezeléséhez.

Milyen adatokat és hogyan kezelünk?

3.1. A bejelentési rendszerrel kapcsolatos adatkezelés

A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre vonatkozó, az új Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerül sor.

A bejelentési rendszer keretei között a bejelentőnek, annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők, és a bejelentés kivizsgálásában esetlegesen közreműködő bejelentővédelmi ügyvéd, illetve külső szervezet részére továbbíthatóak.

Automatizált döntéshozatalra vagy profilalkotásra nem kerül sor egyik adatkezelés kapcsán sem.

A bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törli az Adatkezelő mindazon személyes adatokat, amelyek a bejelentés kivizsgáláshoz nem elengedhetetlenül szükségesek vagy nem a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kerülnének kezelésre.

bejelentővel kapcsolatos adatkezelés

A bejelentési rendszer úgy került kialakításra, hogy a személyazonosságát felfedő bejelentő személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

kezelt adatok köre A bejelentőnek a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai.
érintett Bejelentő.
adatkezelés célja A bejelentőnek a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők.
jogalap A személyes adatok kezelése önkéntes hozzájáruláson alapul. (GDPR 6. cikk (1) bekezdés a) pont)
időtartam A bejelentő személyes adatait a hozzájárulás visszavonásáig, de legfeljebb – megalapozatlan bejelentés esetén – a vizsgálat befejezéséig, megalapozott bejelentés esetén a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kezeli az Adatkezelő.
CÍMZETT Nincsen.
Adattovábbítás: A bejelentő személyes adatai – a következő bekezdésben foglaltak kivételével – csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra.

Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,

b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni. (új Panasztörvény 26.§ (3) bekezdés)

3.1.2. Bejelentésben érintett személy és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy személyes adataival kapcsolatos adatkezelés

A bejelentési rendszer úgy került kialakításra, hogy a bejelentésben érintett személy és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy személyes adatait az erre jogosultakon kívül más ne ismerhesse meg.

A bejelentést kivizsgáló személy a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a bejelentés tartalmára és a bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatja meg.

Adatok forrása Bejelentő, akinek a személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a bejelentésben érintett természetes személy számára.
kezelt adatok köre A bejelentésben érintett személy és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai.
érintett Bejelentésben érintett személy és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy.
adatkezelés célja A bejelentésben érintett személynek és a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személynek a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők.
jogalap A személyes adatok kezelése az Adatkezelő jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges (GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pont). Az új Panasztörvény 18. § (1) bekezdés alapján az Adatkezelőnek kötelező bejelentési rendszert üzemeltetnie a korrupció elleni fellépés érdekében.
időtartam Megalapozatlan bejelentés esetén a vizsgálat befejezéséig, megalapozott bejelentés esetén a bejelentés alapján indított eljárások jogerős lezárásáig kezeli az Adatkezelő.
Címzett Nincsen.
Adattovábítás A bejelentési rendszer keretei között kezelt személyes adatok csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szerv részére adhatóak át, ha e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához az érintett hozzájárult. (új Panasztörvény 26.§ (3) bekezdés)

4. Biztonsági intézkedések a személyes adatok megóvása érdekében

4.1. A személyes adatok biztonsága különösen fontos az Adatkezelő számára, ennek érdekében az adatokat zárt folyamatosan ellenőrzött informatikai környezetben tárolja, és dolgozza fel, biztosítja azt, hogy jogosulatlan személyek a személyes adatokhoz ne férjenek hozzá, azokat ne módosíthassák, ne távolíthassák el, ne másolhassák le. Biztosítja továbbá azt, hogy üzemzavar esetén az adatkezelő rendszer helyreállítható legyen, valamint, hogy az adatkezelő rendszer működőképes legyen, a működése során fellépő hibákról jelentés készüljön, továbbá a tárolt személyes adatokat a rendszer hibás működtetésével se lehessen megváltoztatni. Papír alapú dokumentumainkat zárt irattartó szekrényben őrzi az Adatkezelő.

4.2. A 4.1. pontban foglaltak keretében Adatkezelő gondoskodik a jogosulatlan hozzáférés elleni védelmet biztosító intézkedésekről, ezen belül a szoftver és hardver eszközök védelméről, illetve a fizikai védelemről (hozzáférés védelem, hálózati védelem). Adatkezelő számítógépe jelszóval védett továbbá az esetleges külső támadások kivédése érdekében tűzfal védelemmel látta el. Az adatállományok helyreállításának lehetőségét rendszeres biztonsági mentéssel biztosítja.

5. Az adatkezeléssel kapcsolatos érintetti jogok

Tájékoztatáshoz való jog (GDPR 13. cikk) Az érintett jogosult arra, hogy érthető formában tájékoztatást kapjon az adatkezelések lényeges körülményeiről, mely jog érvényesülését jelen adatkezelési tájékoztató biztosítja.
hozzáféréshez való jog (GDPR 15. cikk) Jogosult továbbá arra, hogy jelen tájékoztatóban foglaltakon túlmenően tájékoztatást kapjon arról, hogy az Adatkezelő kezel-e az érintettre vonatkozóan, vagy vele kapcsolatba hozható személyes adatot, amennyiben igen, úgy ezen adatokhoz hozzáférhet, jogosult megismerni a hozzájuk kapcsolódó adatkezelés céljait, az adatkezelés tervezett időtartamát. Tájékoztatást kaphat az esetleges címzettekről, adattovábbításról, valamint az adatkezelés egyéb lényeges körülményeiről.
helyesbítéshez való jog (GDPR 16. cikk) Amennyiben azt észlelné az érintett, hogy a személyes adatai pontatlanok, helytelenek, vagy hiányosak, úgy kérheti az Adatkezelőtől személyes adatai kijavítását, az adatkezelés céljának keretei között pedig azok kiegészítését is.
TÖRLÉSHEZ való jog (GDPR 17. cikk) Az alábbi esetekben jogosult személyes adatai törlését kérni (ha ezt jogszabály nem korlátozza):

– így, ha a személyes adataira már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat az Adatkezelő gyűjtötte, kezelte;

– ha az adatkezelés hozzájáruláson alapult, és a hozzájárulást visszavonta az érintett, más jogalapja pedig nincs az adatkezelésnek;

– ha tiltakozik az adatkezelés ellen az érintett, és az érdekmérlegelést követően megállapítást nyer, hogy érdekei elsőbbséget élveznek az Adatkezelő érdekeivel szemben;

– ha az adatkezelés közvetlen üzletszerzés érdekében történik és tiltakozik az érintett az adatkezelés ellen;

– ha a személyes adatai kezelésére jogellenesen kerül sor;

– ha jogszabály előírja;

-információs társadalommal összefüggő szolgálta-tások kínálásával kapcsolatos adatkezelések esetén.

Törléshez való jog korlátját képezi a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog. (GDPR. 17. cikk)

Amennyiben valamely adatkezelés jogalapja a GDPR. 6.cikk (1) bekezdés a) pont szerint a hozzájárulás, úgy jogosult az érintett bármikor a korábban az adatkezelésre adott hozzájárulást visszavonni. Amennyiben a személyes adatok kezelésének más jogalapja nincs, abban az esetben a hozzájárulás visszavonását követően a személyes adatokat véglegesen és visszavonhatatlanul törli az Adatkezelő. A hozzájárulás visszavonása a visszavonás előtt, a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét nem érinti.

adatkezelés korlátozásához való jog (GDPR 18. cikk) Az személyes adatai felhasználását az érintett korlátozhatja, ha vitatja a személyes adatai pontosságát, helytállóságát, hiánytalanságát; ha az adatkezelés jogellenes, és az Adatkezelő ellenezné az adatok törlését; ha már nincs szüksége az adatkezelőnek a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az érintett igényli azokat jogi igényei előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védeleméhez; ha tiltakozott az érintett az adatkezelés ellen.

A korlátozás a személyes adatok pontosságának tisztázása esetén addig tarthat, amíg ellenőrzi az Adatkezelő a személyes adatok pontosságát. Az adatkezelés ellen történő tiltakozás esetén pedig addig tartható fenn a korlátozás, amíg megállapításra nem kerül, hogy az jogos indokai az Adatkezelőnek elsőbbséget élveznek-e az érintett érdekeivel szemben.

adathordozhatósághoz való jog (GDPR 20. cikk) Önkéntes hozzájárulás alapján vagy szerződéses jogalap esetén az Adatkezelő rendelkezésére bocsátott személyes adatok tekintetében joga van az érintettnek azok hordozhatóságához. Így jogosult arra, hogy géppel olvasható és hagyományos formátumban másolatot kaphasson az adatokról, és ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek akadály nélkül továbbítsa az Adatkezelő.
tiltakozáshoz való jog (GDPR 21. cikk) Valamennyi olyan adatkezelés esetén, amikor az érintett adatait az Adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei alapján kezeli az Adatkezelő, jogosult az érintett arra, hogy ezen adatkezelés ellen tiltakozzon. Ebben az esetben a személyes adatokat csak akkor kezelheti tovább, ha az adatkezelést kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.

Adatkezelő minden olyan címzettet tájékoztat az általa végzett valamennyi helyesbítésről, törlésről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot közölte, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel. Kérésre ezen címzettekről Adatkezelő tájékoztatást nyújt.

6. Intézkedési határidő

Az érintett a jogaival kapcsolatos kérelmet írásban vagy elektronikus úton az 1. pontban szereplő elérhetőségek bármelyikén előterjesztheti.

A kérelemről indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a beérkezésétől számított egy hónapon belül dönt az Adatkezelő, és tájékoztat a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. A határidő szükség esetén kettő hónappal meghosszabbítható.

7. Az adatkezeléssel kapcsolatos jogorvoslatok

Adatkezelő felhívja a figyelmet arra, ha úgy érzi az érintett, hogy a személyes adatai védelméhez fűződő jogai sérültek, panasza mielőbbi kivizsgálása és az esetleges jogsértés mielőbbi orvoslása érdekében mindenképpen vegye fel vele a kapcsolatot az alábbi elérhetőségek valamelyikén:

Adatkezelő: Obsitos Védelem Clean Team Korlátolt Felelősségű Társaság

székhely: 5144 Jászboldogháza, Lehel út 7.

e-mail: cleangdpr@gmail.com

Az esetleges jogsértések orvoslása érdekében az illetékes bíróság előtt polgári peres eljárás kezdeményezhető. A per elbírálása törvényszék hatáskörébe tartozik. Az eljárás megindítható lakóhelyed vagy tartózkodási helyed szerinti törvényszék előtt is. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. További információt és a törvényszékek elérhetőségét az alábbi linken éred el: http://birosag.hu/torvenyszekek

Az érintett jogosult továbbá panaszt tenni az illetékes hatóságnál (Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, székhelye: 1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.; postacím: 1363 Budapest, Pf.: 9. telefon: +36 (1) 391 1400, ügyfelszolgálat@naih.hu, honlap: www.naih.hu.)